Ördögkatlan-Poket Produkció
Szereplők: Juniki Noémi, Atlasz Barnabás, Molnár András, Nyomárkay Zsigmond, Vass Gergely, Lukács Ádám
Rendezőasszisztens: Khudir Jázmin
Bábkészítő: Lajhó Máté
Rendező: Lukács Ádám
Az előadás után Baán Izsák bencés szerzetessel Nagygéci Kovács József beszélget. Közreműködik: Lukács Ádám, rendező
Ha van műfaj, mely közösséget teremt, az a passió. Előadók és nézők-látogatók egybeolvadó egysége, keresztutat közösen bejáró, ezen az úton megszülető közössége teremt egyszeri, gyönyörű, katartikus élményt, melynek alapja a hit keresése-megtalálása. Hit az Emberben, aki maga Krisztus.
Mindez a kezdetektől egybeesik az Ördögkatlan alapvető céljaival: egy szeretetre épülő közösség megteremtésével. Ezt szolgálja ez a bemutató.
Az író
„Gyerekkorom legmélyebb zenei élménye volt, amikor a templomban megszólalt a passió, megszólaltak a valahai történet szereplői a falusiak hangján. Akár vallásos valaki, akár nem, ez a történet mindenki sorsához hozzászól. Hiszen ez az élet története, az ember története. Minden szereplőnek, nem csak a keresztet cipelő Jézusnak, valóságos jelentése van legyen az Pilátus, Júdás vagy épp Péter.
A történet minden pillanatában a saját életünket élhetjük meg, a szenvedéseinket, a megváltásra való vágyunkat és persze az apróbb élethazugságainkat. Épp emiatt érdemes mindig és újra megfogalmazni milyen érzelmeket és gondolatokat tudunk kiolvasni a passióból, mely pillanatában mi bontható ki. Mi bontható ki és hogyan. Szövegileg és zeneileg. Az ismert történet, ami egy pillanatra sem veszítette el az érvényét, hogyan fogalmazható meg a mában.
Csak olyan szöveg jöhet létre, ami mélyen kötődik a Biblia szövegéhez, és szigorúan követi a történetet. Ebben nincs szabadság. Ebből az is következik, hogy két szövegtípus jelenik meg. Egyrészt dramatikusan a történet, másrészt versekben az egyes szereplők érzelmei. És itt van a szabadság, hogy milyen nyelven szólal meg ez a kétfajta szövegtípus. Mindenképpen irányadónak gondolom a passió népköltészetben való megjelenését, valamint a későközépkori passiószövegeket, korai evangéliumfordításokat és magyarázatokat. Természetesen a nyelvezet mindezek ellenére mai kell legyen, olyan, ami mélyen kötődik hozzá és egyben újraértelmezi is a hagyományt.” Háy János
A rendező
„Háy János Passió című szövegének központi eleme a ritmika és a zeneiség. Előadásunk célja, hogy a szöveg és zene kapcsolatát kutassuk, megtalálva a zene dramaturgiai funkcióit, kiemelve és rámutatva a szöveg áradó zeneiségére. A szöveg és zene egységének szellemében a közreműködő színészek teremtik az előadás zenei szövetét. Az előadás zeneiségének megteremtésében Vass Gergely és Márkos Albert zeneszerzők működtek közre.
Fontos célkitűzésem rendezőként, hogy a szövegben is kulcsszerepet betöltő emberi esendőséget és a bűnre való hajlamot a zenei sokszínűséggel is meg tudjuk jeleníteni. A szöveg árnyaltságát és humorérzékét a zenei műfajok szabad szintézisével keressük, előtérbe helyezve a szöveg üzenetének fontosságát és mindenkori tartalmát.
A Krisztus által képviselt elvhűség ritka érték korunk „egyszerhasználatos” sodrásában. A mű erős kakofóniát teremt a kapitalista társadalmunkat jelképező kereskedők és Krisztus találkozásában. Világszemléletük különbsége markánsan kidomborodik.
A Színház- és Filmművészeti Egyetemen ötödéves színművész hallgatóként fontosnak érzem, hogy a passiótörténetet a generációm minél szélesebb rétegei is megismerhessék. Osztálytársaimmal kiegészülve korunkra reflektálva hozzuk közelebb Krisztus szenvedéstörténetét, egy bábbal jelképezve Jézus testének és lelkének, emberi és isteni voltjának kettősségét.” Lukács Ádám
You may also like the following events from Ördögkatlan Fesztivál:
