Mi lenne, ha a színész kinyitná a műhely ajtaját, ahol versek előadásán dolgozik?
Meghívna minket oda, ahol mesterségének szerszámai – emlékek, hangok, gondolatok – kézzel foghatók? Mi lenne, ha megtudnánk, miért mond el egy szöveget? És miért úgy mondja?
Arany, Petőfi, Ady, Babits, Kosztolányi, Karinthy, Dsida, József Attila, Radnóti, Villon-Faludy, Nemes-Nagy, Pilinszky, Orbán Ottó, Petri, Parti-Nagy, Kemény István versei, Mácsai szemével és előadásában.
"Az est egyik legfontosabb üzenete az, hogy a színház élő anyag, ami az adott pillanatban születik meg. Mácsai Pál nem harsány, sosem kérkedő, inkább invitál, és azt mondja, gyere, hallhasd meg az Ódát másképp, gyere, láss be Petőfi Szeptember végénjének függönye mögé. Ritka ez a művészi nyitottság egy olyan embertől, aki a szakma éppen azért tisztel, mert a szöveghez való hozzáállása következetes, mély és igényes." (Imre Hilda)
You may also like the following events from Marczibányi Téri Művelődési Központ:
