A non-verbális és pre-verbális kifejezések összemosódtak. A térben, amikor nem beszélünk, hanem figyelünk, leginkább az érzéseinkre és az érzeteinkre, lassú mozgással, érintéssel, akkor valóban a preverbális korszakunkban is belemerülünk és észrevétlenül gyógyulunk. Azokat a ki nem fejezett vágyakat engedjük megérinteni, amiket elfelejtettünk. Lehet, hogy kellemetlen, vagy kényelmetlen érzés elsőre, hisz szokatlan, tehát kicsit tàgítanunk kell a tudatunkat, hogy beférjen egy új info. Gyermekkorban, mint tudjuk, védtelenek és kiszolgáltatottak vagyunk a nagyoknak, viszont nincs is felelősségünk magunk felett. Gyakran előfordul, hogy lélekszinten ez megfordul, és olyan dolgokat vállalunk magunkra, ahhoz, hogy elfogadjanak és hát szeressenek, amelyek nem is a mi feladatunk.
És ezt még ragozhatjuk, könyvet is írhatunk róla és ezer más lehetőség van, mit is kezdhetünk magunkkal🌼😊☀️
A Tér benned van és körülötted. Figyelj néha úgy, hogy Te válj a figyelemmé.
Ha szeretnél jönni saját folyamattal, állítással ( bár inkább szertartásnak, vagy néha kegyelemnek nevezem magamban) kérlek jelentkezz nálam, ahogy neked jó:
Telefon: 06203137757
Messenger
Email:
bWVsb2NjbzE3NCB8IGdtYWlsICEgY29t
