Erkel Ferenc 1844-ben, a Kölcsey Himnuszának megzenésítésére kiírt pályázaton aratott győzelme után kezdett el foglalkozni Katona József sokat támadott drámájával mint lehetséges operatémával. A történelem hosszúra nyújtotta a komponálás idejét: előbb a szabadságharc, majd az azt követő diktatúra cenzúrája miatt egészen 1861. március 9-ig kellett várnia a közönségnek, mire a mű teljes egészében megszólalhatott az akkori Nemzeti Színházban. A nívós kiegészítések és átdolgozások hatására vagy ellenére a sikerét mindig őrző Bánk bán mostani sorozatának különlegessége, hogy szövege és zenei anyaga a mű ősváltozata és a Nádasdy Kálmán nevével fémjelzett 1939-es – a nagyközönség számára leginkább ismert – változat felhasználásával jött létre. A történetvezetés így hasonlít legjobban Katona eredeti gondolataihoz, ugyanakkor nem kell nélkülöznünk a nagyária „Hazám, hazám…” kezdősorral örökzölddé vált szövegét sem.
A produkció szövege és zenei anyaga a mű ős- és baritonváltozatának felhasználásával jött létre.
Az előadás hossza: 3 óra 10 perc egy szünettel
Nyelv: magyar
Felirat: magyar, angol
Karmester: Cser Ádám
II. Endre: Szemerédy Károly
Gertrud: Gál Erika, Ulbrich Andrea
Bánk bán: Kovácsházi István, László Boldizsár
Melinda: Szemere Zita, Rácz Rita
Ottó: Bartos Barna
Tiborc: Szegedi Csaba
Petúr bán: Sándor Csaba
Biberach: Cseh Antal
Királyi tiszt: Bátki Fazekas Zoltán
Közreműködik a Magyar Állami Operaház Zenekara és Énekkara
Rendező: Vidnyánszky Attila
Díszlettervező: Olekszandr Bilozub
Jelmeztervező: Nagy Viktória
Koreográfus: Könczei Árpád
Dramaturg: Orbán Eszter
Angol szöveg: Arthur Roger Crane
Karigazgató: Csiki Gábor
Zeneszerző: Erkel Ferenc
Szövegíró: Egressy Béni, Nádasdy Kálmán
A Kódfejtő alábbi adásában Erkel Ferenc: Bánk bán című darabjának keletkezéstörténetét és zenéjét, valamint az OPERA produkciójának rendezői koncepcióját ismerhetik meg.
https://open.spotify.com/episode/5HUtx7ohsWIilE4lows8mI?si=YpePuTcfRP-MB_WG6fLsGQ
You may also like the following events from Operaház:
