Szervezők: ELTE HTK Néprajztudományi Intézet, Magyar Néprajzi Társaság Film- és Fénykép Szakosztály és Folklór Szakosztály
A köznyelvben diaként ismert fotóműfaj története és használata a fényképezés korai korszakába vezet vissza. A technikai jellegéből adódóan vetítésre is alkalmas műfaj százötven éves története számos tudományos és hétköznapi területet, valamint nyilvános és magán jellegű használati formákat ölel fel: a diapozitív eljárás a fotóművészet, az ismeretterjesztés, a tudományos dokumentálás, illetve a privát fényképezés és a családi szórakozás keretei között is képviseltette magát. A hordozók változása, korszerűsödése (festett, fekete-fehér és színes üvegdia, keretben és tekercsben vetíthető forma) következtében a diapozitív mint fotóműfaj és mint társadalmi gyakorlat gazdag, feltárásra váró hagyománnyal rendelkezik.
Az újfajta, tömegeket vonzó optikai látványosságok a 18–19. században szorították ki a vásári képmutogatókat, ezzel párhuzamosan megjelentek a polgári gyerekszobákban is az állóképek vetítésére szolgáló eszközök. A vetítésekkel kísért előadások a szemléltető oktatásban és a közművelődésben a 19. század végére világszerte népszerűvé váltak. E gyakorlat honi elterjesztésében úttörő szerepe volt az Uránia tudományos egyesületnek. Már az 1910-es években tízezres nagyságrendben voltak forgalomban változatos tematikájú diaképek. Emellett a diapozitív a városfotók, tájképek, épületfotók és néprajzi terepmunkák dokumentálásának eszközeként is egyre meghatározóbb szerepet kezdett betölteni. Az így keletkezett diaanyagok egy része múzeumi gyűjteményekbe került, melyek a téma kutatásának fontos forrásai. A diapozitívok az amatőr- és privátfotó területén is jellemzőek, nagy számban az 1970-es és 1990-es évek első fele közötti időszakban keletkeztek, számos családi és turistafotó készült erre a hordozóra.
A televízió széles körű elterjedését megelőzően a tömegkommunikáció hatékony eszközének bizonyult a vetíthető állóképek szalagra fotografált sorozata, azaz a diafilm. Magyarországon a nagyüzemi, állami diafilmgyártás a második világháború után indult el. A Magyar Diafilmgyártó Vállalat az államszocializmus idején több ezer, a politikai és kulturális propaganda jegyében készített ismeretterjesztő, oktató, illetve szórakoztató diafilmet gyártott, évente sokszázezer példányban. A diafilmgyártás virágkorát nálunk az 1960–1970-es években élte a vasfüggöny keleti blokkjának számos országához hasonlóan. A diafilm-vetítés népszerűsége az audiovizuális technológia fejlődésével párhuzamosan az 1980-as évektől visszaesett, de nem tűnt el teljesen. A műfaj napjainkban ismét reneszánszát éli, a közelmúltban pedig a diafilmezés hagyománya a hungarikum-mozgalom hivatalos örökségesítési folyamatának is részévé vált.
Nem csupán a nosztalgia jegyében tekinthetünk a „fordítós filmekre”, hanem különböző történeti és társadalomtudományi diszciplínák felől is számot vethetünk múltjával, forrásértékével és vizsgálati lehetőségeivel. A konferencia célja, hogy alkalmat nyújtson a dia, diafilm műfaji sokféleségére vonatkozó eddigi széttartó, történeti jellegű kutatások megismerésére, módszertani problémák megfogalmazására, valamint az újabb eredmények és tapasztalatok megosztására.
Program:
december 4. csütörtök
8.30-8.45 Regisztráció
8.45-9.00 Köszöntő
Balogh Balázs, ELTE HTK főigazgatója
Kemecsi Lajos, Magyar Néprajzi Társaság elnöke
1. szekció Népművelés, ismeretterjesztés
elnök: Domokos Mariann
9.00-9.20 Bogdán Melinda: „Jó volt a fűrészes hal”, avagy „Bizony csodálatos egy masina az a vetítőgép!” Az Uránia és az iskola
9.20-9.40 Tóth Judit: A dia mint a Rákosi-korszak agrárpolitikájának agitációs és propagandaeszköze
9.40-10.00 Vámos Gabriella: Diafilmek az egészségnevelés szolgálatában a 20. század második felében
10.00-10.20 Bittmann Zoltán: “Érdemrend a vörös zászlón” A diafilmek szerepe a Magyar Honvédelmi Szövetség életében
10.20-10.40 hozzászólások
10.40-11.00 szünet
párhuzamos 2. szekció Mese
elnök: Landgraf Ildikó
11.00-11.20 Sárközy Réka: Cenzúrázott mesevilág – Politikai kontroll a Kádár
korszakban a diafilmek lektori jelentései alapján
11.20-11.40 Füri Katalin: Mesediafilm rajztestek és készítőik a nyolcvanas években
11.40-12.00 Domokos Mariann: Szájtól szlájdig. A magyar népmesék diaadaptációi
12.00-12.10 hozzászólások
párhuzamos 3. szekció Alkotók és műhelyeik
elnök: Gyanó Szilvia
11.00-11.20 Fejér Zoltán: A Lumiére testvérektől Szelényi Károlyig; profi színes diafelvételek 1904-1979 között
11.20-11.40 Bata Tímea: „Szeghalmi Gyula diapozitiv készítményei” – Szeghalmi diapozitív öröksége
11.40-12.00 Szarka Klára: Diára dolgozol? Akkor profi vagy. A fordítós film Hemző Károly munkásságában
12.00-12.10 hozzászólások
12.10-13.30 ebédszünet
párhuzamos 4. szekció Mediatizáció és reprezentáció
elnök: Ispán Ágota Lídia
13.30-13.50 Sebestyén Attila: Az örökséggondozás médiuma: a diafilm közművelődési-ízlésnevelő funkciójának sajtóvisszhangja az államszocializmus idején
13.50-14.10 Tamás Ildikó-Tömő Ákos: A „szocialista jó ízlés”. Divat és mediatizáció
14.10-14.30 Nickel Vira Réka: A munkásság képe diafilmeken
14.30-14.50 Szécsényi Mihály: „Mit csacsognak a vízhabok.” A Balaton bemutatása diafilmeken 1930-1989 között
14.50-15.00 hozzászólások
15.00-15.10 szünet
párhuzamos 5. szekció Néprajzi dokumentáció
elnök: Granasztói Péter
13.30-13.50 Csorba Judit: Egy színes gyűjtemény – Gönyey Sándor néprajzi diapozitívjai
13.50-14.10 Megyeri Anna: Serényi Árpád diasorozata Göcsejről, 1932.
14.10-14.30 Danó Orsolya-Fülöp Hajnalka: Diapozitívok Kalotaszegről - egy közösség történetei
14.30-14.50 Gyanó Szilvia: Kerecsényi Edit színes diái. A diapozitív mint a dokumentáció, a terepmunka és az ismeretátadás eszköze
14.50-15.00 hozzászólások
15.00-15.10 szünet
6. szekció Technika- és intézménytörténet
elnök: Csorba Judit
15.10-15.30 Kolozsi Sándor: Három évszázad (1650-1950) diavetítés-története dióhéjban
15.30-15.50 Bíró Ferenc: Hazai diafilmgyártás a Falu Urániájától a Magyar Diafilmgyártó Vállalat megalapításáig
15.50-16.00 szünet
16.00-17.00
Kerekasztal-beszélgetés a diafilm múltjáról és jövőjéről
Bíró Ferenc, Lendvai Gabriella, Sárközy Réka, Székely Iván részvételével, moderátor: Domokos Mariann
december 5. péntek
7. szekció Archívumok, archiválás
elnök: Bata Tímea
09.00-09.20 Somfai Tera: Diafilmek anyagi összetétele és öregedése; az azonosítás módszerei és a megfelelő tárolás
09.20-09.40 Szabó Henriett: Terep, vizuális reprezentáció, módszertani kihívások: a Debreceni Egyetem Múzeumtudományi és Néprajzi Archívumának vizsgálata
09.40-10.00 Szederkényi Róbert: A Régészeti Intézet diapozitív gyűjteménye és kultúrtörténeti forrásértéke
10.00-10.20 Illés Péter: Diaképhasználat a Kádár-kor néprajzi muzeológiájában – regionális esettanulmány
10.20-10.40 Granasztói Péter: Vetített képek a Néprajzi Múzeumból. Ismeretterjesztő néprajzi diasorozatok az 1930-as évekből
10.40-10.50 hozzászólások
10.50-11.00 szünet
8. szekció Távoli tájakon
elnök: Fisli Éva
11.00-11.20 Gebauer Hanga: Vetítettképes előadások a missziók szolgálatában a Jezsuita Levéltár missziós anyagában őrzött diaanyag tükrében
11.20-11.40 Fekete-Mácsai Anetta: Hajóstoppal az Indonéz-szigetvilágban. Dr. Balázs Dénesnek, a Magyar Földrajzi Múzeum alapítójának indonéziai expedíciós diaanyaga
11.40- 12.00 Szilágyi Zsolt: A mongol szocialista modernizáció vizuális reprezentációja
12.00-12.10 hozzászólások
12.10-13.10 Ebédszünet
9. szekció Privát/amatőr diahasználat
elnök: Danó Orsolya
13.10-13.30 Szegedy-Maszák Zsuzsanna: Stein Gusztáv (1875–1941) sztereó diapozitívjai a Zichy-barlangról
13.30-13.50 Fisli Éva: A vonzó tér. Hieronymi Mária (1884-1982) sztereóüvegdiái az 1920-as évekből
13.50-14.10 Blos Jáni Melinda: Színekbe burkolt családtörténet. Egy amatőr fotós színes diái a két világháború közötti Kolozsvárról
14.10-14.30 Simon Magdolna: Diahasználat privát gyakorlata egy család két generációjában
14.30-14.40 hozzászólások
14.40 – 15.00 Zárszó
Elérhetőség:
ZGlha29uZjIwMjUgfCBnbWFpbCAhIGNvbQ==
Also check out other Entertainment events in Budapest, Business events in Budapest, Conferences in Budapest.
