✅Helyszín: 🏛Művészetek Háza🏛✅
„Vár a Szajna s elrejt a Bakony…” – A 20. század első felének magyar képzőművészete - Dr. Aknai Tamás, professor emeritus, művészettörténész előszava a Művészettörténeti Szabadegyetem 2025-26-os évadához
Hangulatkeltő hasonlatként különös képet idézünk fel. A kép nem idegen a feladatunktól, de ha az egy jéghegyé, már magyarázatot követel. Különösen akkor, ha a magyar képzőművészet történetében kísérlünk meg mélymerüléseket végezni. Mert a jéghegyek is sokfélék lehetnek. A vízszintek felett nagy táblára hasonlítanak, míg mások kupolaszerűek. Vannak ék alakú, egy vagy több csúccsal rendelkezők. 9/10 részük azonban a víz felszíne alatt rejtőzködik. A hasonlat? A magyar kultúra felszínén őrzött, jól látható csodálatos teljesítmények hátterében – mint egy jéghegy esetében is az egykori gleccser rétegei - láthatóvá tehetők a felszín minőségeit alátámasztó keresések, fiakók, vállalások és bukások, félsikerek és elhallgatások. Emberi választások, sorsok. A műalkotás a szépség, a harmónia vagy a jelentések komplexitásának sokszor titokzatos üzenetei miatt - a kultúrák történeti idejétől függetlenül – ma is az érdeklődés középpontjában áll. Észre kell azonban vennünk, hogy a 20. század első felének nemzeti kultúrájában új és hangsúllyal rendelkező helyet kapott a klasszikus művészet normáinak érvényesülése mellett az avantgárd művészet is. A nemzeti sajátosságok kifejezése mellett a nemzet feletti kulturális igazodások, egyeztetések igénye. Mint afféle antitézis, melyben az elvont természetű, a groteszk, abszurd műalkotások közös szervezőelve: az eszmény meglétének vagy éppen hiányának érzékisége jelenti a szintézis alapját. A tíz „fejezetből” álló sorozat kísérletet tesz arra, hogy a 20. század magyar vizuális művészet történetének 1890-től 1945-ig tartó folyamatát az egymást kiegészítve teljessé tevő művészek, műfajok, műalkotások, mozgalmak kevéssé ismert, de egymástól elkülöníthető egységeiben, alkalmanként 100-150 műtárgy segítségét igénybe véve mutassuk be.
✅Az első előadás címe: „Fekete pillangók fogatja”. A magyar szecesszió✅
🏛A nálunk elterjedt szecesszió „kivonulást” jelent, a XIX. század végének a dekadenshez, a misztikushoz, az allegorikushoz és az erotikához vonzódó érzés- és gondolatvilágának jellemzésére szolgáló szó. Ferenczy Károly késői műveiben részese lett az egész Európára kiható átalakulásnak, mely a nyers valóságnak hadat üzenve, a művészetben újra a szellemi kifejezés jogait követelte. Nálunk ezt az igazodást a dekoratív és monumentális képgondolatokkal kísérletező gödöllői iskola (Körösfői-Kriesch Aladár, 1863-1920, és Nagy Sándor, sz. 1869) és az Aristide Maillol-lal rokon Rippl-Rónai József (1861-1927) képviselte, akit joggal tekintettek ,,a francia stilizáló művészkör kitűnő kültagjának." Magyarországon a szecessziót elsősorban Lechner Ödön építész (1845–1914) nevével kapcsolják össze. Ő a legismertebb szecessziós építészünk, egyúttal a stílus magyar irányzatának kezdeményezője. Ez az irányváltozás vezet át a **. századba, melynek bonyolult, Magyarországon is feltűnő művészeti mozgalmaira már megvan a távlatunk. Annyi mindenképpen megállapítható, hogy a magyar művészet a valóság talaját akkor sem vesztette el lába alól teljesen, mikor az európai művészet hangzatos jelszavaktól mámorosan a látható valóságot mellékesnek tekintette. A nagybányai hagyományok ereje szinte elszigetelte a magyar képzőművészetet a szédületes nemzetközi sokféleségtől és erős nemzeti jellege vált sokértékű minőséggé. Lechner Ödön felnagyítva látta a dolgokat. Számára a Kelet a Távol-Keletet jelentette az indiai szubkontinensig. A népi motívumoknak a historizáló stílusba való beemelésével kezdte a pályáját. A magyar népi kultúrából származó díszítőelemeket tovább fejlesztette, azokat a keleti (indiai) formákból ihletett struktúrával látta el, miközben modern konstrukciós technikákat alkalmazott. Fülep Lajos szerint a „nemzetit keresve, megtalálta a nemzetközit”. Minderre meglepő módon az 1970-es évektől figyeltek fel. És megjelent az értelmezési lehetőség, mely szerint a szecesszió az avantgárd legkorábbi fázisa. A kételyekkel teli véleményeket tovább bonyolítja, hogy **. században és napjainkban, a szecesszió fokozatosan, majd egyre tömegesebben a kereskedelmi képzőművészet és a giccs forrásává vált.🏛
#SzekszárdiMűvészettörténetiSzabadegyetem #DrAknaiTamás #művészet #magyarművészet #művészettörténet #előadás #BabitsMihályKulturálisKözpont #MűvészetekHáza
You may also like the following events from Babits Mihály Kulturális Központ:
- Next Monday, 13th October, 02:30 pm, Farkasházi Réka – Nyulassy Attila: Varázsnagymama – Kisiskolás bérlet I. előadás in Szekszard
- Next month, 7th November, 07:00 pm, Duncan MacMillan: Dolgok, amikért érdemes élni - Orfeum bérlet II. előadás in Szekszard
- Next month, 27th November, 07:00 pm, Sánta Ferenc: Az ötödik pecsét - Múzsa bérlet II. előadás in Szekszard
