Vannak vidékek
zenés irodalmi est
Erzsébet Vigadó - moziterem
2026. március 9. (hétfő) 18:00
A műsor szereplői:
Bogdán Zsolt
Kaláka együttes
Az est szerkesztő – rendezője:
Kőváry Katalin
Az előadás 12 éven felüliek számára ajánlott!
A belépés díjtalan, de regisztrációhoz kötött!
Regisztráció, bővebb információ:
aW5mbyB8IGVyenNlYmV0dmlnYWRvICEgaHU=, 06-69-868-230
az Erzsébet Vigadó irodájában, nyitvatartási idő alatt
Az előadás a Déryné Program hozzájárulásával valósul meg.
Az előadásról:
A Kaláka együttes pályafutásának 50. évébe lépve elhatározta, hogy Bogdán Zsolttal a filmekből, előadóestjeiről ismert kiváló kolozsvári színésszel közösen előadást tart, melyen az ezredforduló legnagyobb magyar költője, Kányádi Sándor verseit hallhatja a közönség.
A Kaláka számára a nyolcvanas évek óta nincs koncert Kányádi dal nélkül. Sándor bácsi meghatározó atyai jóbarát lett az életükben. Sok verset ajánlott, hogy dal szülessék belőle, sokat utaztak együtt, számtalan emléket, mondást, történetet őriznek vele kapcsolatban. Elveszett követ, Faragott versike, Valaki jár a fák hegyén, Dél keresztje alatt, Két nyárfa, Kuplé a vörös villamosról, Alma, alma… sorolhatnánk tovább a sokak számára kedves verseket-dalokat.
„Valami különös erő, lüktetés, dallam, ritmus, valami lendkerék mindig továbblendít, kimondásra késztet bennem ismert verssorokat. S ha van táplálék, mely eteti magát, úgy a jó vers mondja, mondatja magát. Ott lüktet a halántékodon, hallod, mint távoli ló patkójának ritmusát, mikor kaptat, mikor ereszkedik, mikor lábat vált a teherhúzásban, mikor gondol valamire, mikor riad meg saját gondolatától is. Kányádi Sándor versei ilyenek. Nem lehet betelni velük, játékosak, illatosak, fájdalmasak, gyöngyözőek, kútmélyek, igazak. Őt hallgatva az ember nemigen tudja eldönteni, mosolyogjon, vagy hagyja feltörni a könnyeit” - írta a Kronika Online-ban Bogdán Zsolt.
Az alkotókról:
Kányádi Sándor - a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas költő
1929. május 10-én (anyakönyv szerint 11-én) született Nagygalambfalván, Romániában (Hargita megye), székely földműves családban. Édesapja Kányádi Miklós gazdálkodó. Édesanyját, László Juliannát korán elveszíti (1940 karácsonyán halt meg). Az elemi iskola öt osztályát szülőfalujában végzi. Utána Székelyudvarhelyen tanul: 1941 és 1944 között a református kollégiumban, majd 1944–45-ben a Római Katolikus Főgimnáziumban, 1946–50-ben a fém- és villamosipari középiskolában.
Költőként Páskándi Géza fedezi fel, 1950-ben a bukaresti Ifjúmunkás című lapban közli első versét, majd a kolozsvári Utunkban is megjelenik. 1950 őszétől él Kolozsvárott, 1951–52-ben az Irodalmi Almanach segédszerkesztője, s közben néhány hónapig az Utunk munkatársa is. 1950-től fél évig a kolozsvári Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskola hallgatója, majd a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karán tanul, 1954-ben itt szerez magyar irodalom szakos tanári diplomát. 1955-ben jelenik meg első verseskötete, a Virágzik a cseresznyefa. 1955 és 60 között a Dolgozó Nő, majd 1960-tól 1990-ig a kolozsvári Napsugár című gyermeklap szerkesztője. 1958-ban megnősül, felesége Tichy Mária Magdolna tanár, szerkesztő. Két gyermekük születik: Zoltán Sándor (1962) és László András (1971).
Tevékenyen részt vállal az irodalmi életben, iskolák, könyvtárak, művelődési házak állandó vendége Romániában, majd Magyarországon és a környező államok magyarlakta településein. 1956 októberében-novemberében a Romániai Írószövetség küldötteként a Szovjetunióba utazik, ellátogat Leningrádba, Moszkvába és Örményországba. Először lépi át a román-magyar határt, de Magyarországon csak átutazik. 1967-ben utazik először nyugatra, Bécsben megtartja a Líránkról Bécsben című előadását, 1969-ben Székely Jánossal, Békés Gellérttel részt vesz a Bolzanói Szabadegyetemen, itt megismerkedik Cs. Szabó Lászlóval és Szabó Zoltánnal. 1971-ben a Pen Klub meghívására Sütő Andrással Norvégiába és Svédországba utazik. 1973-ban Püski Sándor meghívására Sütő Andrással, Farkas Árpáddal, Domokos Gézával és Hajdú Győzővel az USÁ-ba és Kanadába látogat.
1984-ben hosszabb észak- (Kanada, USA) és dél-amerikai (Argentína, Brazília) előadó körúton vesz részt. 1987-ben meghívják a rotterdami nemzetközi költőtalálkozóra, nem kap útlevelet, ezért tiltakozásul kilép a Romániai Írószövetségből. 1992-ben Izraelben mutatja be erdélyi jiddis népköltészet-fordítását. 1998-tól a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. A Magyar Művészeti Akadémia tagja. 2009-től a budapesti I. kerület díszpolgára. 2018. június 20-án hunyt el Budapesten.
Kaláka együttes
A kaláka szó jelentése erdélyi népszokás: közös munka. Eredetileg házépítést jelentett. A Kaláka együttes 1969-ben alakult Budapesten. Verseket énekelnek. Muzsikájuk sokszínű, és a versekből következően sokstílusú. Az egyéni hangzást a négy énekhang, a klasszikus és népi hangszerek együttes játéka adja.
Az együttes tagjai és hangszereik:
- Becze Gábor: nagybőgő, gitár
- Gryllus Dániel: furulyák, citera, pánsíp, klarinét, tárogató
- Gryllus Vilmos: cselló, gitár, charango, koboz, doromb
- Radványi Balázs: mandolin, 12 húros gitár, ukulele, cuatro, brácsa, kalimba
Költészet és zene: Dalok régi és mai, magyar (közöttük számos határainkon túl élő) és más nemzetiségű költő versére. A Kaláka 30 lemezt jelentett meg dalainak száma kb. 1300.
Filmzene: A „Magyar népmesék” c. világszerte bemutatott, immár száz epizódból álló sorozat zenéi, „Magyar mondák”, „Mesék Mátyás királyról” stb. Filmzenéikért a 14. Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon (2019) életműdíjat kaptak.
Gyerekeknek szóló koncertek: A Kaláka-koncerteken a gyerekek nem csak hallgatói, hanem résztvevői is az előadásnak. Mivel a muzsikusok mind a Kodály Zoltán koncepciója szerint tanító, híres Lórántffy zenei általános iskolába jártak, e zenei nevelés igazolói és tudatos használói. A hangversenyeken a bemutatják különleges hangszereiket. Turnéik során más anyanyelvű gyerekek körében is nagy sikerrel játszanak.
Külföldi turnék, folkfesztiválok, költészeti fesztiválok: Argentína, Ausztrália, Ausztria, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Brazília, Bulgária, Chile, Csehország, Csehszlovákia, Dánia, Dél-Korea, Észtország, Finnország, Franciaország, Hollandia, Horvátország, India, Izrael, Japán, Jugoszlávia, Kanada, Kolumbia, Lengyelország, Mongólia, Nagy Britannia, NDK, Németország, NSZK, Norvégia, Olaszország, Oroszország, Portugália, Románia, Svájc, Svédország, Szovjetunió, Szlovákia, Szlovénia, Szerbia, Tajvan, Törökország, Ukrajna, Uruguay, USA
A Kaláka együttes 2000. március 15-én, 30 éves jubileuma alkalmából Kossuth-díjat kapott, 2004-ben Prima Primissima kitüntetést, 2014-ben Magyar Örökség Díjat, 2020-ban másodszor is Kossuth-díjat.
"Az elmúlt 50 évben Magyarországon három generáció nőtt fel a Kaláka dalain, pontosabban az adott korosztálynak szóló megzenésített verseken. Ezért mondom én, hogy a Kaláka az irodalom kapudrogja. Akit háromévesen zenével és dallal sikerült versfüggővé tenni, az később sem tud lejönni róla, mindig újabb és újabb verset, novellát, regényt akar. Nagyobb eséllyel lesz boldog felnőtt, mert élete bármelyik pillanatában fel tudja használni az irodalomba tömörített érzelmi tapasztalatot. Köszönet érte!" Nyáry Krisztián
Bogdán Zsolt - színművész
1990 és 1994 között a Marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán tanult. 1994. szeptember 1-jétől a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulatának a tagja. Nős, felesége Csutak Réka színésznő, két közös gyermekük van, Farkas és Gyopár. 2006 augusztusa és 2007 októbere között mesélőblogot írt. A blogra a Kolozsvári Rádió Cifra Palota című gyerekműsorában előadott mesék hanganyagát töltötte fel és írt hozzá egy rövid ízelítőt.
Fontosabb díjak, kitüntetések:
- Színikritikusok Nemzetközi Szövetsége Romániai Fiókjának Különdíja (2000)
- Jászai Mari-díj (2002)
- A Román Kulturális és Vallásügyi Minisztérium Kulturális Érdemrendje (2004)
- Alakítási különdíj – Határon Túli Színházak Fesztiválja, Kisvárda (Woyzeck / Woyzeck) (2005)
- A legjobb férfi alakítás díja a Dallas Pashamende című film főszerepéért, Aubagne-i Nemzetközi Filmfesztivál (2005)
- A legjobb férfi főszereplőnek járó díj – Pécsi Országos Színházi Találkozó (2006)
- A legjobb férfi főszereplőnek járó Arany Benjamin-díj, a Dallas Pashamende, Pécsi Nemzetközi Filmfesztivál (2006)
- Bubik István-díj (2007)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2008)
- Őze Lajos-díj (2008)
- Bánffy Miklós-vándordíj (2009)
- Médiakiválóság-díj (2010)
- A legjobb férfi főszereplőnek járó UNITER-díj (Bergman / Suttogások és sikolyok) (2011)
- Érdemes művész (2012)
- Kiváló művész (2020)
Kőváry Katalin - szerkesztő, rendező, dramaturg
Az ELTE Bölcsészettudományi karán és a Színház-és Filmművészeti Főiskolán tanult. Osztályfőnök: Nádasdy Kálmán. Munkahelyek: Magyar Rádió, Thália Színház.
1992-ben volt tanítványával, Ternyák Zoltánnal megalapítja az Éjszakai Színházat, amely társulat nélküli, emberi és művészi nézetazonosságon alapuló formáció. A Thália Színházon kívül rendezett Miskolcon, Kaposváron, Székesfehérváron, a Nemzeti Színházban (ma Pesti Magyar Színház) a Kolibri Színházban.
Jászai-díjas, Magyarország Érdemes Művésze díj-as. 1998-ban Veszprémben a Színházi Találkozón az általa rendezett Mrozek: Emigránsok c. produkció két főszereplője, Szarvas József és Ternyák Zoltán elnyerte a legjobb férfialakítás díját.
You may also like the following events from Erzsébet Vigadó Bóly:
Also check out other
Concerts in Pecs,
Entertainment events in Pecs.
