Dr. Bércesi Richárd PhD Történész, Történelem-, Hon-, és népismeret szakos tanár, a Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület (PVVE) Helytörténeti Szakosztály szakosztályvezető-helyettesének az előadása a Csorba Győző Könyvtár és a Pécs Története Alapítvány közös szervezésű helytörténeti konferenciáján.
Az előadássorozatban az előadó az Első Dunagőzhajózási Társaság (DGT) által, a történelmi Magyarország első iparvasút-hálózataként létrehozott Pécsi Bányavasutaknak a társadalomtörténeti szerepét helyezi górcső alá az iparvidék történetében.
A második rész fókuszpontjában is az üzemegység személyi állományának és a feladatköreiknek a bemutatása áll, amelyben a vasúti felvigyázók (bakterek) további ismertetése mellett, a tolatószemélyzeten és az irodai alkalmazottakon van a hangsúly.
Ennek tükrében az előadásban az előadó a következő kérdésekre próbál meg választ adni:
Hány főből állt a Pécsi Bányavasutak teljes személyi állománya 1854 és 2004 között? Kik tartoztak közéjük? Hogyan változott a számarányuk és miért? Milyen külső és belső tényezők befolyásolták ezt? A dolgozók a Pécsi Bányavasutak üzemegységéhez, vagy a tőle teljesen különálló fővonalhoz, az
MPV-hez tartoztak? Mi volt a feladata a vasúti felvigyázóknak, a tolatószemélyzetnek és az irodai alkalmazottaknak?
Milyen kitételek voltak az alkalmazásukhoz? Mi volt a végzettségük, milyen vizsgákat kellett teljesíteniük? Vasúti dolgozók voltak? Az egyes munkakörökben inkább férfiakat, vagy nőket foglalkoztattak? Hol, mikor, miért és összesen hány vasúti felvigyázólakás épült az egyes vonalak mentén? Milyen
logika és cél alapján jelölték ki a helyüket? A telkek és a rajtuk álló ingatlanok mérete egyaránt egységes volt? Hogy néztek ki kívülről, milyen volt a belső elrendezésük? Minden épület csak munkahelyként vagy egyben lakóházként is funkcionált? Ez utóbbi esetben ki formálhatott igényt rájuk és milyen szabályokat kellett betartaniuk a tulajdonosoknak? Létezett egy erre vonatkozó,
összefoglaló jellegű dokumentum? Ha igen, akkor mikor és melyik bányatulajdonos vállalat állította össze? Meddig volt érvényes? Szigorú rendelkezések voltak benne? Az érvényességi ideje alatt
történtek a szövegében változtatások? Ha igen, akkor azok mire vonatkoztak és miért történtek? Mi lett a bakterházak sorsa a Pécsi Bányavasutak vonalhálózatához tartozó iparvágányoknak a
felszámolása után? Hol működött a DGT, majd a későbbi bányatulajdonos vállalatok legnagyobb, a pécsi bányavidéken
lévő irodaépülete? Mindvégig ugyanannak az üzemnek a területén állt? Ha nem, akkor mi indokolta az átköltöztetését és mikor? Mindegyik üzemegység rendelkezett egy helyi, kihelyezett irodaházzal?
Az ingyenes előadás helyszíne és időpontja: 2025. november 27., csütörtök, 13:00, Tudásközpont, 7622 Pécs, Universitas utca 2/A. 0. emeleti (földszinti), hátsó előadóterem.
