AZ ÚJRAÁLMODOTT RÓMA - A GYŐRI CORVINA
A ritkán látható kódex megtekinthető:
2025. szeptember 2. – 2025. október 5.
Győri Egyházmegyei Gyűjteményi Központ
könyvtár dísztermében
Jegyek megvásárolhatók: Szent László Látogatóközpont Püspökvár-Toronykilátó recepcióján (Győr, Káptalandomb 1.)
FLAVIO BIONDO (FLAVIUS BLONDUS): ROMA INSTAURATA,
A „GYŐRI CORVINA”
A mű szerzője
Flavio Biondo az itáliai Forlíban született 1392 táján. Cremonában és Firenzében tanult, ahol humanista műveltségre tett szert. Titkárként dolgozott több uralkodónál és főúri családnál, akiknél fontos diplomáciai szolgálatot is teljesített, majd a Római Kúriába került titkárnak, ahol négy pápa alkalmazásában is állt. Roma Instaurata c. művét IV. Jenő pápa (1431–1447) titkáraként írta meg.
A kódex témája
A 15. sz. elején Itália szerte megindult ásatások (Pompei, Herculeanum) eredményei új világot nyitottak meg: az ókor megismerésének vágya lázba hozta az embereket. Rómában zarándokok árasztották el az elhanyagolt állapotban levő romokat, melyekről azonban kevés információ állt rendelkezésre. Ekkor indultak meg a nagy reneszánsz építkezések is, amelyekhez gyakran a romok és régi épületek kőanyagát használták fel, eltűntetve a föld színéről az ókor épített örökségét. Ezek hatására bízta meg IV. Jenő pápa titkárát, Flavio Biondót, hogy írja össze Róma antik emlékeit egy nagyszabású feltárás előkészítéseként.
Biondo elsősorban hivatalnok volt, de egész életében behatóan foglalkozott Róma történetével. Leon Battista Alberti építész segítségével feltérképezte az ókori romokat, emlékműveket. Azonosította és feltárta az épületeket, azok ókori funkcióját is megmagyarázta. Összeírásában helyet kaptak a szentélyek és a különböző művészeti alkotások, valamint a köztéri szobrok is. Biondo három könyve (Roma instaurata, 1440–1463; Roma triumphans, 1456–1460; Italia instaurata, 1456–1460) az itáliai régészet alapköveit jelentik.
A kódex
A Hunyadi Mátyás által megrendelt Roma instaurata kódex Firenzében készült 1467-ben. A mű másolója Petrus Cennius firenzei könyvmásoló és címfestő volt. Valószínűleg saját kezűleg ő díszítette a címlapot is reneszánsz indafonatos ornamentikával. Jelenleg a Corvina könyvtárból nyolc művet tekintenek az ő munkájának. Mátyással való kapcsolata Vitéz János révén alakulhatott ki, akinek korábban számos könyvet másolt. A kódexet Firenzében helyezték díszes, vörös alapon kevés aranyozással ellátott, reneszánsz vaknyomásos bőrkötésbe.
You may also like the following events from Győri Egyházmegyei Gyűjteményi Központ:
|
